Tegnap reggel búcsút vettünk a versenytől.

Szombaton még a maradék készletemet Márti megfőzte a futóknak. Természetesen mindenkinek nem jutott belőle. A hétnaposok közül Wu-t vettük  a szányunk alá. Vele két éve nagyon jól összebarátkoztunk. Az ezresek közül mindenkinek minden nap jutott a reggeli bundáskenyér falatkákból és egyéb finomságokból.

Pénteken este Wu éppen a pihenőjét befejezve jött ki a pályára és a folyosón összefutottunk. 50 eurót szorongatott a kezében és mindenáron rám akarta erőszakolni. Mélyen megérintett! Arra kért, hogy Márti főzzön neki sok krumplilevest valamint tojásos tésztát, mert nagyon éhezik. Természetesen nem fogadtam el a pénzt, de Wu közel 1 óra múlva már jolakottan körözött a pályán. Az tény, hogy nagyon sok panasz volt az ellátásra. Elsősorban a folyamatos főtt étel hiányolták a futók.

Majd még írok erről a témáról!

Most éppen Sartiban vagyunk egy nagyon kedves baráti házaspárnál. Náluk már többször nyaraltunk.  Még ma éjjel itt alszunk és holnap reggel indulunk haza.

Mindenkinek nagyon köszönöm a bíztatást és az együttérző szavakat! Szombaton reggel a verseny weboldalán át küldött összes üzenet is megkaptam (kissé késve) kinyomtatva. :-((

Otthon majd bővebben a versenyről.

 Jaszasz!